Álmok használata szupportív terápiában

Az álomértelmezés szerepe egy szupportív terápiában problematikus dolog. Feltáró terápiában azért használják, mert lehetőséget ad arra, hogy olyan tudattalan tartalmat hozzunk a felszínre, amelyet egyébként az álom cenzúráz, elhárít – vagyis nem tudott és szorongáskeltő a paciens számára. Freud-i irányból közelítve az álomhoz. Miután a szupportív terápiában a tudattalan feltárását rendszerint kerülik, álmokkal is ritkán dolgoznak. A krónikus betegeknél a terapeuta jelezheti is a paciens felé, hogy az álom értelmezése sokszor nehéz, és nem egyértelmű, milyen fontossággal bír a páciens adott élethelyzetében – ezért inkább azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, melyek fontossága az élethelyzet kezelése terén egyértelműbb. A támogató munkamódban pedig többnyire ilyen kérdésekre fordítjuk a terápiás ülés idejét. Azért is érdemes támogatás alatt óvatosan bánni az álmokkal, mert ha érdeklődéssel fordulunk az álombeszámolók felé, az rendszerint megnöveli az ilyen beszámolók számát – még több álommal dolgozhatunk az ülésen. Az ajánlás így általában egyezik a tudattalan értelmezésére vonatkozó általános alapelvvel: a tudattalant nem hozzuk felszínre, ha nem muszáj. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor támogató alaphelyzetben is használható ez a tudattalan felszínre hozásával foglalkozó technika:

  1. Szorongásos álmok: Freudnak akadtak nehézségei ezekkel az álmokkal, mert ilyenkor a cenzúra nem működik jól. Átjut a tudatosba a szorongást provokáló tartalom. A támogató kezelésben részesülő páciensek közül sokaknak vannak ilyen álmai. (Vagyis nem hozunk mesterségesen felszínre szorongást okozó, tudattalan tartalmat, a cenzúra rosszabb hatásfoka miatt jön az magától is. És a szorongást okozó tényezőkkel való megküzdés fejlesztése támogató munkában eleve fontos.)
  2. Traumatikus álmok: előfordul, hogy traumán átesettek álmaiban is ismétlődik a traumatizáló esemény. Az álom értelmezésénél ilyenkor a kezelő azt hangsúlyozhatja, hogy az álom a trauma uralására, kezelésére tett, utólagos, bár jelen pillanatban talán kudarcos kísérlet. Ezzel a hozzáállással magát a(z igen szorongató) jelenséget is pozitív irányba keretezzük át.
  3. Kifejezetten erotikus álmok jelentkeztek a terapeuta irányába: ilyenkor a terapeuta ítéletmentes hozzáállás mellett felvetheti, hogy az álom esetleg a paciens azon vágyát jeleníti meg, hogy közelebbi kapcsolat legyen közte és kezelője között. (Ez a hozzáállás utat nyithat pl. a közelebbi kapcsolatok kialakításának esetleges nehézségei felé, ami fontos téma lehet bármely kezelés során.) Erotikus érintkezésre azonban nem kerülhet sor.
  4. Ha a kezelő rendszeresen feljegyzi a paciense álmait, betekintést kaphat a lelki védekező rendszerének működésébe. Még arról is tájékoztathatnak az álmok, miként láthatja a paciens a kezelőjét. Ami értékes információ, különösen a kezelés elején, amikor felmérjük, hogy a terápiás együttműködésünk során milyen, a munkakapcsolatban várható nehézségekre kell előre felkészülnünk. (Ez könnyíti a terápia megtervezését, így az első üléseken hallott álmok igen fontosak lehetnek.)

Általánosságban az álmot támogató munkamódban „felfelé” értelmezik, vagyis az álomképeket nem tudattalan tartalommal, hanem olyan, tudatosan is elérhető, a mindennapi életvitel szempontjából fontos lelki tartalommal kötik össze, amihez a paciens bár akármikor hozzáférhet (vagyis nem okoz szorongást, ha foglalkozunk vele), az adott kérdés kapcsán mégsem jut eszébe számba venni (pl. alternatív magyarázatként olyan reakciójára, amit hirtelen ő maga sem tud hova tenni) (1). Az álmokat megbeszélhetjük oly módon is, hogy egyfajta mutatónak tekintjük őket: rámutatnak arra, mi jár mostanában a paciens fejében (2).

Hivatkozások

  1. Novalis, P. et al. (2020). Clinical Manual of Supportive Psychotherapy. Second Edition. American Psychichiatric Association Publishing.
  2. Pinsker, H. (2013). A primer for supportive psychotherapy. Routledge.

Mihez kezdhet a kliens az álmaival?

Hát, ez is fogós kérdés, de az előző tanulmány szerintem nem csak a szakembereknek, de a klienseknek is nyújt némi támpontot arra, hogyan lehet (a szakemberrel együttműködve) az álmokkal dolgozni. Itt van két extra megközelítés az előzőek mellé.

https://pszichologuskereso.hu/blog/alommunka-terapias-ulesen-mihez-kezd-az-alommal-kliens

 

Mihez lehet kezdeni az álmokkal egy terápiás ülésen?

Amikor mondom, hogy álmokkal is tudunk dolgozni, sokan mintha meglepődnének, mert elsőre ötletük sincs, mihez kezdünk velük. Olyankor azt mondom, sok fontos információt tudok meg róluk az álmokon keresztül, amire elsőként egyikünk sem gondolna. Alkalmasak arra, hogy tükröt tartsanak rólunk egy-egy helyzetben, ezáltal egy adott problémát jobban át tudunk gondolni – így könnyebb lehet azt megoldani. De alkalmasak lehetnek egy terápiás folyamat követésére, még egy szupportív terápiában is. Vissza tudom ellenőrizni, hogy a folyamat milyen mederben halad, vannak-e témák, amik mintha foglalkoztatnák a pacienst, mégsem érintettük őket.

Itt egy példa, főleg szakpszichoterápiás irányzatokon keresztül, miként lehet elképzelni az álommunkát a terápiás ülésen:

https://pszichologuskereso.hu/blog/alommunka-terapias-ulesen-mit-kezd-az-alommal-szakember

Szupportív terápiában főleg a kollaboratív és konstruktív eljárások lehetnek érdekesebbek az én esetemben, mert szakpszichoterápiával nem foglalkozom. Még.